A gyimesi szoros települései a Tatros partján - Gyimesbükk

gyimesvölgyeA csíki havasokban eredő Tatros folyó felső szakaszát, amely a Gyimesi-szorosig terjed, Gyimes völgyének hívják. A Tatros név a Tatáros névből alakult folyónév. Első említése 1466-ból maradt fenn. A Gyimesi szoros bejáratán Bethlen erdélyi fejedelem idejében (1626 körül) várat és őrtornyot építettek. Csíkban Ghimes vár, a Gyimesekben Rákóczi vár néven ismerik. A vártól gyönyörű kilátás nyílik Gyimesbükkre és a Tatros folyóra. A gyimesi-szoros az Áldomás-pataktól a Kökényes-patak torkolatáig tart. A mintegy 25 km hosszú Tatros völgyszakasz legkeletibb, legalsó községe Gyimesbükk. A helynév eredete a régi gím szóra megy vissza. Olyan hely, ahol sok volt a gimszarvas.A Gyimes szóalak 1677 óta ismeretes. Az 1700-as évektől elég gyakori a Csíkgyimes kifejezés, jelezve, hogy a gyimesi települések létezésük óta Csík megyéhez tartoztak. Gyimesbükköt 1950-ben - a lakosság megkérdezése nélkül - önkényesen a moldvai Bákó megyéhez csatolták.
1910-ben Gyimesbükk lakóinak száma 6298, ebből 4373 magyar, 1725 román, 109 német, és 91 más nemzetiségű volt. Vallásuk szerint 3509 római katolikus, 2266 görögkatolikus, 268 izraelita, 162 evangélikus és 93 egyéb vallású volt. 1947-ben 6012 ember élt Gyimesbükkön. 3228-at magyar, 2776-ot románnak írtak be a hatóságok. 1992-ben az összlakosság 5326, ebből 2934 magyar, 2392 román.Gyimesbükk Római Katolikus Temploma 1974-ben épült. A vasúti őrházban egykor vámhivatal volt, és a határőrség állomásozott.Az épület előtt látható az egykori Magyarország legkeletibb pontját jelző határkő. Folytatás itt! A gyimesi tánctáborról: itt!