A csíksomlyói búcsú Pünkösdkor

csiksomlyoi bucsu A székelyek, a gyimesi és moldvai csángók, az utóbbi évtizedekben pedig - határoktól függetlenül - az egész magyarság nemzeti kegyhelyévé vált az évszázados hagyományokkal rendelkező csíksomlyói búcsú. Az első búcsút csíksomlyón a XV.sz. első felében az itt letelepedett ferences barátok szervezték, pápai engedéllyel, tehát csaknem 600 éve.

A pünkösdi szombat éjszakát virrasztással töltő hívő katolikus tömegek hajnalban a napba öltözött asszonyt, Máriát, illetve a magyarság ősi pogány hite szerint Babba Máriát, vagyis Boldogasszonyt (Istenasszonyt) keresik a csíksomlyói nap felkelő sugaraiban. gyimesi viselet A korábban keveredett katolikus- és ősmagyar hitvilág elemei ma már csak az elnevezésekben fedezhetők fel.

Minden év pünkösdjén csaknem egymillió magyar találkozik itt Csíksomlyón, amivel kijelenthető, hogy a legnagyobb lélekszámú nemzeti ünnepe a magyarságnak világszerte. Aki részt vesz a csíksomlyói búcsún, a szentmisén, bizonyosan életre szóló élménnyel lesz gazdagabb.