A gyimesi szoros, a Tatros völgye és a csángó népi kultúra

"Önmaga ellen vétkezik, ki e gyönyörű táj megnézését elmulasztaná"
                                                                                          (Orbán Balázs)
A gyimesi szoros a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszékben fekszik. A gyimesi csángók a XVIII.század folyamán váltak ki a székelységből, "elcsángáltak" (elvándoroltak) a szülőföldjükről. Kultúrájuk, szóhasználatuk számos régies, a mai magyar nyelvben kihalófélben lévő elemet tartalmaz. A gyimes szó a hagyomány szerint a gím szóból ered, mivel a vidék gazdag volt gím-szarvasokban, így kedvelt vadászterület is volt. Innen a gímes elnevezés. Itt haladt a történelmi Magyarország ezeréves határa, ahol ma is láthatóak a Rákóczi vár romjai. A Tatros folyóba futó patakok mentén egy-egy család telepedett meg, s így a patak a rokonság nevét kapta: Antalok pataka, Tankóék pataka stb. A legrégebbi települése Gyimesbükk, azt követi Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok. A gyimesi táncok, népzene és dalkincs a magyar kultúra legarchaikusabb rétegét képviselik. A székelységhez hasonlóan a csángók is római katolikusok. Ismerje meg Ön is a gyimesi csángók egyedülálló népviseletét, néptáncait, egyedi hangzású népzenéjét! Folytatás itt!
gyimesi tájkép gyimesi táncról kép gyimesi táj télen gyimesi tájkép 2 téli gyimes 2 gyimesi tehenek gyermekek mise előtt gyimesi népviselet kép


További fényképek itt! --- A néptáncról és népzenéről bővebben itt!
A Gyimesi szoros térképe itt!